225/2000. (XII.19.) Korm. rendelet
a felszámolás és a végelszámolás számviteli feladatairól
A csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvényt módosító 1997. évi XXVII. törvény 35. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. §
A rendelet hatálya a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetre
a) a felszámolás Cstv. 27. § -ának (1) bekezdése szerinti kezdõ idõpontjától a felszámolás Cstv. 52. § -ának (1) bekezdése szerinti befejezésének idõpontjáig (a két idõpont közötti idõszak a felszámolás idõszaka);
b) a végelszámolás Cstv. 66. §-ának (1) bekezdése szerinti kezdõ idõpontjától (a jogutód nélküli megszûnésrõl rendelkezõ határozatban megállapított idõponttól) a végelszámolás Cstv. 75. §-ának (1) bekezdése szerinti befejezésének idõpontjáig (a két idõpont közötti idõszak a végelszámolás idõszaka)
terjed ki.
2. §
(1) A felszámolás, a végelszámolás idõszaka alatt a gazdálkodó szervezetre a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) elõírásait a hatályos Cstv-ben és e rendeletben elõírtak figyelembevételével kell alkalmazni. A számviteli törvénynek a Cstv-vel és e rendelettel nem érintett elõírásai a felszámolás, a végelszámolás idõszaka alatt is érvényesek.
(2) A felszámolás idõszaka alatt a gazdálkodó szervezet által vezetett számviteli nyilvántartásoknak alkalmasaknak kell lenni a közbensõ mérleg [Cstv. 50. § -ának (1) bekezdése], a felszámolási zárómérleg, a vagyonfelosztási javaslat, a bevételek és költségek alakulását tartalmazó kimutatás [Cstv. 52. § -ának (1), (3)-(4) bekezdése], a felszámolás idõszaka alatt készülõ adóbevallások, a záró adóbevallás, a saját tõke különbözete meghatározásának [a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 16. § -ának (6) bekezdése], továbbá a zárójelentés bizonylati alátámasztására.
(3) A végelszámolás idõszaka alatt a gazdálkodó szervezet által vezetett nyilvántartásoknak alkalmasaknak kell lenni a végelszámolási zárómérleg, a vagyonfelosztási javaslat [Cstv. 75. § -ának (1) bekezdése], a végelszámolás idõszaka alatt készülõ adóbevallások [Tao. tv. 5. § -ának (4) bekezdése], a záró adóbevallás, valamint a zárójelentés bizonylati alátámasztására.
Számviteli feladatok a felszámolás megindításakor
3. §
(1) A tevékenységet lezáró beszámoló mérlege tételeinek alátámasztására szolgáló záróleltár a gazdálkodó szervezetnek a Cstv. 31. § -a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott idõpontban - a mérleg fordulónapján - meglévõ befektetett eszközeit és forgóeszközeit (a továbbiakban: vagyoni eszközök), valamint azok forrásait tartalmazza mennyiségben és a számviteli törvényben elõírtak szerint meghatározott értéken. A záróleltár és a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege értékhelyesbítést és értékelési tartalékot, valamint idõbeli elhatárolást - a halasztott bevételnek a számviteli törvény 45. § -a alapján elhatárolt és még meg nem szüntetett elhatárolás összege kivételével - nem tartalmazhat. A záróleltár összeállításánál a számviteli törvény 69. § -ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A tevékenységet lezáró beszámoló részét képezõ mérlegben és eredménykimutatásban, egyszerûsített mérlegben és eredmény-levezetésben a számviteli törvény 3. §-a (3) bekezdésének 3. pontjában meghatározott jelentõs összegû, az elõzõ évvel (évekkel) kapcsolatos módosításokat külön oszlopban kell bemutatni. A tevékenységet lezáró beszámolónak akkor része a kiegészítõ melléklet, ha az a számviteli törvény értelmében is része a beszámolónak.
(3) A tevékenységet lezáró beszámolóval egyidejûleg üzleti jelentést nem kell készíteni.
(4) A gazdálkodó szervezet – kötelezõ könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot, a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó, a tevékenységet lezáró beszámolóra vonatkozó, a számviteli törvény 153-154. §-aiban meghatározott – letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegének (1) bekezdés szerinti fordulónapját követõ 45 napon belül köteles eleget tenni.
(5) A zárómérleg a gazdálkodó szervezetnek az (1) bekezdés szerinti mérlegfordulónapon meglévõ vagyoni eszközeinek és ezen eszközök forrásainak értékét a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegében kimutatott mérleg szerinti eredménynek az eredménytartalékba történõ átvezetése után mutatja.
(6) A zárómérleg elkészítésével egy idõben az alkalmazott könyvviteli számlákat, nyilvántartásokat – a számviteli törvény 164. §-a (1) bekezdésének megfelelõen - a tevékenységet lezáró beszámoló mérleg- fordulónapjával le kell zárni.
Számviteli feladatok a felszámolás idõszaka alatt
4. §
(1) A gazdálkodó szervezet a felszámolás idõszaka alatt is köteles megfelelni a számviteli törvény 12. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott könyvvezetési kötelezettségnek, a (2)-(9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(2) A gazdálkodó szervezet a felszámolás idõszaka alatt a felszámolás kezdõ idõpontja elõtti idõszaknak megfelelõen köteles az egyszeres, illetve a kettõs könyvvitel rendszerében vezetni könyvviteli nyilvántartásait, a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel.
(3) A felszámoló dönthet úgy, hogy a gazdálkodó szervezet a felszámolás kezdõ idõpontjával, a felszámolási nyitó mérleg alapján a számviteli törvény 163. § -ában foglaltak szerint az egyszeres könyvvitelrõl áttér a kettõs könyvvitelre azzal, hogy a kettõs könyvvitelrõl az egyszeres könyvvitelre még a 13. § (1) bekezdésében leírt esetben sem lehet visszatérni.
(4) A felszámoló jogosult a számviteli törvény 161. § -a alapján készített számlarendet írásban módosítani.
(5) Amennyiben a gazdálkodó szervezet a felszámolás kezdõ idõpontjában és azt követõen nem folytat vállalkozási tevékenységet, a felszámoló dönthet arról, hogy az eredményt érintõ tételeket a gazdálkodó szervezet az eredményszámlák helyett a saját tõkén belül kijelölt Felszámolás eredményelszámolása számlán számolja el.
(6) Amennyiben a gazdálkodó szervezet a felszámolás kezdõ idõpontjában és azt követõen – a gazdasági tevékenység észszerû befejezése érdekében – vállalkozási tevékenységet folytat, illetve várható a felszámolási eljárás egyezséggel történõ befejezése, akkor a számviteli törvény 160. §-ának (1)-(4) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.
(7) A felszámolás idõszaka a felszámolási zárómérleg készítése szempontjából egy üzleti évnek minõsül, függetlenül annak idõtartamától.
(8) A vagyoni eszközök és a források változását jelentõ gazdasági eseményeket az 5. § (1) bekezdése szerinti nyitó felszámolási mérleg alapján megnyitott könyvekben, a valóságnak megfelelõen, folyamatosan, áttekinthetõen kell – a bizonylati elv és bizonylati fegyelem követelményeinek megfelelõen – bizonylatolni, elszámolni és nyilvántartani.
(9) Az egyezségi tárgyalásra készítendõ fizetõképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot a felszámolás idõszaka alatt vezetett könyvviteli nyilvántartások adataival kell megalapozni.
5. §
(1) A felszámoló a Cstv. 46. §-a (2) bekezdésének megfelelõen a 3. § (5) bekezdése szerinti zárómérleg alapján nyitó felszámolási mérleget készít, amelyben az eszköz oldalon a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök értékét (ideértve a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet tulajdonát nem képezõ, de a könyveiben értékkel kimutatott eszközök értékét is) és a forrás oldalon azok ezzel egyezõ összegû forrását – mint kötelezettséget – elkülönítetten kell (amennyiben a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök forrása a zárómérlegben nem kötelezettségként szerepel, akkor a saját tõke csökkentésével kell azt kötelezettségként) kimutatni.
(2) A nyitó felszámolási mérleg elkészítése után a könyvviteli nyilvántartásokban rendezni kell a kötelezettségek és a követelések állományát:
a) a nyitó felszámolási mérlegben nem szereplõ, a felszámolónak bejelentett, a felszámoló által elfogadott és nyilvántartásba vett kötelezettségeket (hitelezõi követeléseket) felszámolási eredményt csökkentõ tételként kell állományba venni,
b) a nyilvántartásbavételi díjat - a Cstv. 46. § -a (7) bekezdésének megfelelõen - hitelezõkkel szembeni kötelezettségként és felszámolási eredményt csökkentõ tételként kell állományba venni,
c) a nyitó felszámolási mérlegben lévõ, a felszámoló által elfogadott, de a Cstv. 46. § -ának (8) bekezdésében foglalt esetben nyilvántartásba nem vett kötelezettséget, továbbá az egy éven belül be nem jelentett, és így jogvesztetté vált kötelezettséget [Cstv. 37. § -ának (3) bekezdése] felszámolási eredményt növelõ tételként ki kell vezetni,
d) a tartásdíj, az életjáradék, a kártérítési járadék, a bányászati keresetkiegészítés, a mezõgazdasági szövetkezet tagja részére járó pénzbeli juttatás [Cstv. 57. § -a (1) bekezdésének c) pontja], valamint a környezetvédelmi kárelhárítás költségei, a környezetvédelmi bírság [Cstv. 31. § -a (1) bekezdésének c) pontja] nyitó felszámolási mérlegben nem szereplõ összegét felszámolási eredményt csökkentõ tételként állományba kell venni,
e) a nyitó felszámolási mérlegben lévõ - a könyvviteli nyilvántartás szerinti - kötelezettség, valamint a bejelentett és elfogadott kötelezettség (hitelezõi követelés) közötti különbözetet felszámolási eredményt érintõ tételként állományba kell venni, illetve törölni kell az állományból,
f) a nyitó felszámolási mérlegben nem szereplõ, elismert, jogszerû, várhatóan behajtható követeléseket felszámolási eredményt növelõ tételként kell állományba venni, továbbá a benne szereplõ, de behajthatatlannak minõsülõ követeléseket felszámolási eredményt csökkentõ tételként ki kell vezetni,
g) a nyitó felszámolási mérlegben lévõ immateriális javakat, tárgyi eszközöket, követeléseket, befektetéseket, értékpapírokat, készleteket minõsíteni kell, és azok könyv szerinti értékét terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásával, illetve az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés visszaírásával, indokolt esetben felértékeléssel a várhatóan megtérülõ összegre kell a felszámolási eredménnyel szemben módosítani,
h) a nyitó felszámolási mérlegben lévõ követelések egyeztetése során megállapított és elfogadott eltéréseket felszámolási eredményt érintõ tételként kell elszámolni.
(3) A felszámolás kezdõ idõpontját követõen a könyvviteli nyilván-tartásokban felszámolási eredményt érintõ tételként rendezni kell:
a) a meglévõ, a nyitó felszámolási mérlegben értékkel nem szerepeltethetõ, de a hitelezõkkel szembeni kötelezettségek teljesítésére felhasználható vagyoni eszközöket, azok piaci értékén (köztük a használatban lévõ 50 ezer forint alatti tárgyi eszközöket, vagyoni értékû jogokat, szellemi termékeket, a nullára leírt eszközöket) felszámolási eredményt növelõ tételként állományba kell venni,
b) a nyitó felszámolási mérlegben lévõ céltartalék állományát felszámolási eredményt növelõ tételként ki kell vezetni,
c) a vagyoni eszközök terven felüli értékcsökkenésébõl, értékvesztésébõl (selejtezésébõl, leértékelésébõl) származó különbözetet a felszámolási eredmény terhére el kell számolni.
(4) A Cstv. 36. § -a alapján beszámított összeggel a hitelezõ tartozását és követelését csökkenteni kell.
(5) Egyezség esetén – az egyezségi megállapodás alapján – a felszámolási eredmény javára el kell számolni az elengedett kötelezettségeket, ideértve a fejlesztési célra kapott visszatérítendõ támogatásoknak a támogató által elengedett összegét is.
(6) A felszámoló a Cstv. 48. §-a (1) bekezdésének megfelelõen
a) a behajtott követeléseket a pénzeszközök növekedéseként és a követelés csökkenéseként számolja el,
b) a kft-be, az rt-be, a szövetkezetbe befektetett, nem pénzbeli hozzájárulásként átadott vagyoni eszközök létesítõ okiratban meghatározott értékét befektetésként veszi állományba felszámolási eredményt növelõ tételként, a könyv szerinti értékét felszámolási eredményt csökkentõ tételként kivezeti,
c) az értékesített vagyoni eszközök (befektetett eszközök, forgóeszközök) kivezetett könyv szerinti értékét felszámolási eredményt csökkentõ tételként, az értékesítés bevételét felszámolási eredményt növelõ tételként számolja el.
(7) A (2)-(3), az (5)-(6) bekezdés szerint a felszámolási eredményt növelõ-csökkentõ tételek könyvviteli elszámolásánál a 4. § (5)-(6) bekezdé-sében foglaltak szerint kell eljárni.
6. §
(1) A felszámoló a Cstv. 48. § -ának (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen a felszámolás idõszaka alatt köteles gondoskodni a gazdálkodó szervezet vagyoni eszközeinek megóvásáról, megõrzésérõl, a felszámolás kezdõ idõpontjáig folytatott tevékenység befejezésérõl. Ezen tevékenység gazdasági eseményeit a számviteli törvényben foglaltaknak megfelelõen kell elszámolni, a 4. § (5)-(6) bekezdésében rögzítettek szerint. A gazdasági eseményekkel kapcsolatos ilyen költségek, ráfordítások, illetve bevételek lehetnek – többek között – ;
a) a termelt termékek értékesítésének bevételei, illetve költségei, ráfordításai;
b) a végzett szolgáltatások számlázott ellenértéke, illetve költségei, ráfordításai;
c) a más vagyoni eszközök értékesítésének bevétele, illetve nyilvántartás szerinti értéke, valamint az értékesítés költségei (pályázat, hirdetés, vagyonértékelés stb.);
d) a tevékenység befejezése során felmerült költségek, ráfordítások, köztük
da) a bérköltség, a személyi jellegû egyéb kifizetések, beleértve a végkielégítést;
db) a bérjárulékok;
dc) a költségvetéssel, az elkülönített állami pénzalapokkal, a helyi önkormányzatokkal elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások;
dd) az egyéb ráfordítások;
e) a felszámolási eljárással kapcsolatos bírósági, illetve peres eljárások során felmerült költségek;
f) esedékességkor a tartásdíj, az életjáradék, a bányászati keresetkiegészítés, a mezõgazdasági szövetkezeti tag részére adott pénzbeli juttatás;
g) az iratanyagok rendezésével, elhelyezésével, megõrzésével kapcsolatos költségek;
h) a felszámoló részére megállapított díj;
i) a környezetvédelmi kárelhárítás költségei;
j) a számviteli nyilvántartások vezetésével, az adóbevallások elkészí-tésével kapcsolatos költségek;
k) egyéb, a felszámolási eljárás során felmerülõ, igazolt költségek (õrzés-védelem, posta, telefon, fénymásolás stb.).
(2) Kötelezettségként kell állományba venni az állami garancia miatti állami követelést - Cstv. 62. § -ának (2) bekezdése -, valamint a Bérgarancia Alapból kapott támogatást, amelyet a visszafizetéskor meg kell szüntetni.
Közbensõ felszámolási mérleg
7. §
(1) Közbensõ felszámolási mérleget lehet készíteni, ha megfelelõ mennyiségû pénzeszköz folyt be és áll rendelkezésre a hitelezõi követelések kielégítésére, részbeni teljesítésére. A felszámolás kezdetétõl évente kötelezõ közbensõ felszámolási mérleget készíteni, kivéve a Cstv. 63/A. §-a szerinti egyszerûsített felszámolás esetét. A közbensõ felszámolási mérleg célja, hogy megbízható, hiteles helyzetfelmérés alapján történjen a hitelezõk és a bíróság tájékoztatása a pénzügyi helyzetrõl.
(2) A rendelkezésre álló pénzeszközbõl a várható költségekre - benne a környezeti károk elhárításának költségeire - és a vitás hitelezõi igények fedezetére - a Cstv. 50. §-ának (3) bekezdése szerint – a pénzeszközökön belül tartalékot kell elkülöníteni, amelyrõl külön nyilvántartást kell vezetni.
(3) A közbensõ felszámolási mérleg a felszámoló által meghatározott mérlegfordulónapra vonatkozóan tartalmazza - a Cstv. 50. §-a (1) bekezdésének megfelelõen - a vagyoni eszközök, a kötelezettségek és a saját tõke állományát könyv szerinti értéken, a bevételek (árbevétel és egyéb bevételek) és költségek (ráfordítások) alakulásáról készített kimutatást és a szöveges jelentést.
(4) A közbensõ felszámolási mérleg tartalmában és felépítésében egyezõ a Cstv. 52. § -ának (3) bekezdésében meghatározott felszámolási zárómérleggel.
(5) A közbensõ felszámolási mérlegben - a (4) bekezdésben részletezetteken túlmenõen - elkülönítetten kell kimutatni a pénzeszközök között a tartalék összegét, továbbá – külön oszlopban – közölni kell a nyitó felszámolási mérleg adatait.
(6) A közbensõ felszámolási mérleg fordulónapjáig elszámolt bevételekrõl és költségekrõl (ráfordításokról) a Cstv. 52. § -ának (4) bekezdésében meghatározott bontásban kell tájékoztatást adni.
(7) A közbensõ felszámolási mérleghez kapcsolódó szöveges jelentésben be kell mutatni a nyitó felszámolási mérleg adatait módosító – az 5. § (2)-(3) bekezdése szerinti – korrekciókat és részletes tájékoztatást kell nyújtani a nyitó felszámolási mérleg és a közbensõ felszámolási mérleg adatai közötti eltérések, változások minõsítésérõl, indokairól.
(8) A hitelezõk követelésének pénzügyi teljesítése a bíróság által jóváhagyott részleges vagyonfelosztási javaslat alapján történik.
Felszámolási zárómérleg
8. §
(1) A Cstv. 52. § -ának (3) bekezdése szerint készítendõ felszámolási zárómérleg a gazdálkodó szervezet vagyoni eszközeit (a vagyontárgyakat piaci értéken) és az eszközök forrásait könyv szerinti értéken, mérlegszerû felépítésben, egyezõ végösszeggel a felszámolás befejezésének idõpontjában, a felszámoló által meghatározott mérlegfordulónappal tartalmazza.
(2) A felszámolási zárómérleg elkészítését megelõzõen a meglévõ vagyoni eszközök - közte a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, vagyonjegyek - könyv szerinti értéke és a zárómérleg fordulónapjára vonatkozó piaci értéke közötti különbözetet felszámolási eredményt érintõ tételként el kell számolni. Amennyiben nem közvetlenül könyvelnek a Felszámolás eredményelszámolása számlára, akkor az alkalmazott eredményszámlák egyenlegét a Felszámolás eredményelszámolása számlára kell átvezetni, és ezt követõen a számlán kimutatott eredménnyel az eredménytartalékot kell módosítani.
(3) A felszámolási zárómérleg a vagyoni eszközöket:
a) a Cstv. 4. § -ának (3)-(5) bekezdése szerint a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközöket könyv szerinti értéken,
b) a pénzeszközöket könyv szerinti értéken (pénzkészletek, elektronikus pénzeszközök, bankban lévõ pénzeszközök, csekkek),
c) a vagyoni eszközöket [az a)-b) és d) pontokban foglalt eszközök kivételével] piaci értéken (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök, készletek, értékpapírok),
d) a be nem hajtott követeléseket a várhatóan megtérülõ összegben
tartalmazza.
(4) A felszámolási zárómérleg a forrásokat:
a) a felszámolásba be nem vonható vagyont [Cstv. 4. § -ának (3)-(5) bekezdése] - mint kötelezettséget - a vagyoni eszközök között ilyen címen kimutatott összeggel egyezõen,
b) az a) ponthoz nem tartozó kötelezettségeket könyv szerinti értéken (a nyilvántartásba vett és még fennálló, ki nem egyenlített kötelezettségek - közte a környezetvédelmi kárelhárításból származó kötelezettségek - összege),
c) a felosztható (a tulajdonosokat megilletõ) vagyont – amely a felszámolási zárómérleg szerinti vagyoni eszközök, valamint a kötelezettségek [b) pont] és a felszámolásba be nem vonható vagyon [a) pont] együttes összegének különbözete, amely negatív elõjelû is lehet –
tartalmazza.
(5) Amennyiben a (4) bekezdés c) pontja szerinti vagyon negatív elõjelû, az a fedezetlen kötelezettség összegét mutatja, és azt jelenti, hogy a vagyoni eszközök - a felszámolásba be nem vonható vagyont meghaladó - értéke ilyen összegben nem fedezi a hitelezõkkel szemben fennálló kötelezettségeket. A (4) bekezdés c) pontja szerinti vagyon pozitív összege azt mutatja, hogy a kötelezettségek kiegyenlítése után mennyi vagyoni eszköz illeti meg a tulajdonosokat a befektetéseik ellenében.
(6) A felszámolási zárómérleghez kapcsolódó szöveges jelentésben részletes tájékoztatást kell adni a nyitó felszámolási mérleg és a felszámolási zárómérleg adatai közötti eltérésekrõl, változásokról és minõsíteni kell azokat.
(7) A felszámolási zárómérlegben kimutatott követelések tekintetében a hitelezõvel szembeni kötelezettség erejéig a Cstv. 52. § -ának (5) bekezdése alapján engedményezésnek van helye. Az átruházott követelés összegében az adós gazdálkodó szervezet kötelezettsége kiegyenlítetté válik.
(8) A felszámoló a gazdálkodó szervezet számviteli bizonylatainak elhelyezésérõl úgy köteles gondoskodni, hogy az megfeleljen a számviteli törvény 169. §-ában meghatározott bizonylatmegõrzési követelményeknek.
Kimutatás a bevételek és költségek alakulásáról
9. §
A bevételek és költségek (ráfordítások) alakulásáról készített, a Cstv. 52. §-ának (4) bekezdésében meghatározott kimutatásnak a könyvviteli nyilvántartásokkal egyezõen kell tartalmaznia:
a) a tevékenység folytatásával kapcsolatos árbevételeket és költségeket (ráfordításokat),
b) az értékesített vagyontárgyak árbevételét, bevételét, valamint e vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékét,
c) a felszámolás idõszaka alatt behajtott követelések összegét,
d) a már kiegyenlített felszámolási költségeket.
Vagyonfelosztási javaslat
10. §
(1) A Cstv. 52. §-a (1) bekezdésében elõírt vagyonfelosztási javaslat tartalmazza a felszámolási zárómérlegben kimutatott eszközök értékét a következõ csoportosításban:
a) felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök,
b) olyan vagyoni eszközök, amelyeket a fennálló egyéb kötelezettségek, tartozások kielégítésére kijelöltek,
c) egyéb vagyoni eszközök.
(2) A Cstv. 61. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközöket a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak kell átadni.
(3) A vagyonfelosztási javaslat a Cstv. 57. §-ában foglalt kielégítési sorrendnek megfelelõ felépítésben és sorrendben tartalmazza az (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségek (tartozások) összegét, és ezzel szembeállítva a hitelezõkkel szembeni kötelezettségek (tartozások) teljesítésére kijelölt eszközök értékét. Amennyiben a vagyoni eszközök értéke kevesebb, mint a kötelezettségek (a tartozások) értéke, a sorrendben hátrább lévõ hitelezõk igénye a gazdálkodó szervezet vagyoni eszközeibõl nem kerül kielégítésre.
(4) A vagyonfelosztási javaslatban egyéb vagyoni eszközként a hitelezõkkel szembeni kötelezettségek (tartozások) kielégítése után megmaradt eszközök értéke szerepel. Ezen eszközöket a gazdálkodó szervezet tulajdonosai között a Cstv. 61. §-ában elõírtaknak megfelelõen kell felosztani.
Számviteli feladatok az egyszeres könyvvitelt vezetõ gazdálkodó szervezeteknél
11. §
Az egyszeres könyvvitelt vezetõ gazdálkodó szervezeteknek a 3-10. §-ok elõírásait a következõ eltérésekkel kell alkalmazniuk:
(1) Számviteli feladatok a felszámolás megindításakor (3. § -hoz):
a) a zárómérlegben az egyszerûsített mérleg szerinti eredményt át kell vezetni az eredménytartalék tételbe, amely összeg az átvezetést követõen adózott jövedelembõl származó, rendelkezésre álló saját forrást mutatja,
b) a zárlati kötelezettség a számviteli törvény 162. § -a szerint vezetett pénzforgalmi nyilvántartáshoz kapcsolódó részletezõ nyilvántartásokra is vonatkozik,
c) a vagyoni eszközök és a források változását jelentõ gazdasági eseményeket a nyitó felszámolási egyszerûsített mérleg alapján megnyitott pénzforgalmi nyilvántartásban és a kapcsolódó részletezõ nyilvántartásokban az egyszeres könyvvitel szabályai szerint, a valóságnak megfelelõen, folyamatosan, áttekinthetõen, bizonylatokkal alátámasztottan kell elszámolni és nyilvántartani.
(2) Számviteli feladatok a felszámolás idõszaka alatt (4-6. § -okhoz):
a) a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó kötelezettségek részletezõ nyilvántartásába kell felvenni a felszámoló által elfogadott, a nyitó felszámolási egyszerûsített mérlegben ki nem mutatott kötelezettségeket, a nyilvántartásbavételi díjat, az 5. § (2) bekezdésének d) pontjában felsorolt kötelezettségeket, amelyek kiegyenlítését ráfordításként (az egyéb termelési és kezelési költségek, ráfordítások rovatba) kell könyvelni,
b) a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések analitikus nyilvántartásába kell felvenni a nyitó felszámolási egyszerûsített mérlegben ki nem mutatott, elfogadott, várhatóan behajtható követeléseket, amelyek pénzügyi rendezésekor bevételt kell könyvelni,
c) a jogvesztett kötelezettségek közül azokat, amelyek pénzbevételbõl származnak pénzbevételként (az árbevétel, illetve egyéb bevételek rovaton) elszámolva kell kivezetni a pénzforgalmi nyilvántartásból. Azokat a jogvesztett kötelezettségeket, amelyek a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó kötelezettségek analitikus nyilvántartásában szerepeltek - bevétel és ráfordítás egyidejû elszámolása nélkül -, az analitikus nyilvántartásból való kivezetéssel kell megszüntetni. Az ilyen kötelezettségbõl származó, még meglévõ eszközök térítés nélkül átvett eszköznek minõsülnek, de értéküket - az 5. § (3) bekezdésének a) pontjára figyelemmel - nem kell csökkenteni a kötelezettség törlésekor,
d) az értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt – pénzkiadásból származó – követelések értékét értékvesztés elszámolásával, illetve az elszámolt értékvesztés visszaírásával a várhatóan megtérülõ összegre kell módosítani a ráfordítást jelentõ elszámolásokkal szemben, a nem pénzkiadásból származó követelések értékét a részletezõ nyilvántartásban kell módosítani,
e) a nyitó felszámolási egyszerûsített mérlegben lévõ és a bejelentett, az elfogadott kötelezettség összege közötti különbözetet - annak elõjele és a kötelezettség jellege szerint - a pénzbevételt nem jelentõ bevételek, illetve a ráfordítást jelentõ elszámolások között kell kimutatni, illetve a részletezõ nyilvántartásban állományba kell venni vagy törölni. Ugyanígy kell eljárni a követelésekkel kapcsolatos különbözet esetében is,
f) a meglévõ, a nyitó felszámolási egyszerûsített mérlegben értékkel nem szerepeltethetõ vagyoni eszközök piaci értékét - a záróleltár és a részletezõ nyilvántartás adatai alapján - a felszámolási zárómérleg készítésekor az eredménylevezetésben a pénzbevételt nem jelentõ bevételek között kell kimutatni,
g) az egyszeres könyvvitelt vezetõ gazdálkodó szervezetnél felmerült, a 6. § (1) bekezdésében felsorolt költségek, ráfordítások és bevételek elszámolása azok pénzügyi teljesítésekor történik.
(3) A felszámolási zárómérleg készítésekor (a 8. § -hoz):
a) a 8. § (2) bekezdésében meghatározott különbözetet a pénzügyileg nem rendezett vagyoni eszközök esetében az eredménylevezetésben a pénzbevételt nem jelentõ bevételek, illetve a ráfordítást jelentõ elszámolások között kell kimutatni,
b) az átruházott követeléssel (engedményezés) kiegyenlített kötele-zettséget a követelés, illetve a kötelezettség jellege szerint a pénzbevételt nem jelentõ bevételek, illetve a ráfordítást jelentõ elszámolások között, vagy a jövedelemadózás alá nem vont bevételek, illetve a jövedelemadózásban ráfordításként nem érvényesíthetõ kiadások között kell kimutatni.
Egyszerûsített felszámolás
12. §
A Cstv. 63/A. §-ában meghatározott egyszerûsített felszámolás esetén a 3-11. §-okban elõírtakat kell értelemszerûen alkalmazni.
Felszámolási eljárás befejezése az adós megszûnése nélkül
13. §
(1) Amennyiben a gazdálkodó szervezet és hitelezõi a felszámolás idõszaka alatt egyezséget kötöttek, a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezésérõl [Cstv. 60. § -ának (2) bekezdése].
(2) A felszámoló egyezségkötés esetén a Cstv. 44. § -ának (2) bekezdésében meghatározott idõpontban elkészíti a Cstv. 52. § -ának (3) bekezdése szerinti – a felszámolás befejezésének idõpontjára vonatkozó - felszámolási zárómérleget, valamint a bevételek és költségek (ráfordítások) alakulását tartalmazó kimutatást, a záró adóbevallást és a zárójelentést, amelyeket megküld a bíróságnak és az adóhatóságnak. Vagyonfelosztási javaslatot nem kell készíteni. A gazdálkodó szervezet a felszámolás idõszaka alatt vezetett könyveit – a felszámolás befejezésének idõpontjára, mint mérlegfordulónapra vonatkozóan – lezárja.
(3) A gazdálkodó szervezet a felszámolási zárómérleg alapján nyitó mérleget készít, amelyben
a) az eszközöket a 8. § (3) bekezdése szerinti vagyoni eszközök,
b) a kötelezettségeket
ba) a 8. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti felszámolásba be nem vonható vagyonból a felszámolás megkezdése elõtt is kötelezettségként kimutatott tételek, továbbá
bb) a 8. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségek együttes,
c) a saját tõkét
ca) a 8. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti felszámolásba be nem vonható vagyonból a felszámolás megkezdésekor a saját tõkébõl a kötelezettségek közé átvezetett – a nyitó mérleg alapján a saját tõke megfelelõ elemébe visszavezetendõ – tételek, továbbá
cb) a 8. § (4) bekezdésének c) pontja szerinti felosztható vagyon együttes (összevont)
összegében kell meghatározni.
(4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti saját tõke felel meg a Tao. tv. 16. § -ának (6) bekezdésében meghatározott vagyonmérleg szerinti saját tõkének. A 3. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet lezáró beszámoló mérlegében kimutatott saját tõke megfelel a Tao. tv. 16. § -ának (6) bekezdésében meghatározott, a felszámolás kezdõ napját megelõzõ napra készített beszámolóban szereplõ saját tõkének.
(5) A gazdálkodó szervezet a könyveit a (3) bekezdés szerinti nyitó mérleg alapján nyitja meg.
Végelszámolás
14. §
(1) A gazdálkodó szervezet vezetõje a Cstv. 70. §-ának a) pontjában foglaltak értelmében a végelszámolás kezdõ idõpontját megelõzõ nappal záróleltárt, tevékenységet lezáró beszámolót, adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget készít, a végelszámolás kezdõ idõpontját követõ 30 napon belül.
(2) A záróleltár, a tevékenységet lezáró beszámoló és a zárómérleg elkészítése során a 3. §-ban - a felszámolással kapcsolatosan - meghatározott követelményeknek, kötelezettségeknek eleget kell tenni. A zárómérleg alapján a könyveket le kell zárni. A tevékenységet lezáró beszámolót - a számviteli törvény 155. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak esetén - könyvvizsgálóval felül kell vizsgáltatni.
(3) A végelszámolás során a számviteli törvény 11. § -ának (12) bekezdése szerinti üzleti évrõl (évekrõl) kell – a Cstv. 75. § -ának (1) bekezdése szerint a végelszámolás befejezésekor – beszámolót készíteni. A végelszámolás üzleti évének (éveinek) gazdasági eseményeit a számviteli törvényben meghatározott módon kell bizonylatolni, rögzíteni, elszámolni. Minden üzleti év mérlegfordulónapjával, a könyvviteli zárlat adatai alapján kell a bevallásokhoz szükséges adatokat szolgáltatni a Tao. tv. 5. § -ának (4) bekezdésében foglaltak szerint.
(4) A végelszámoló a Cstv. 72. § -a (1) bekezdése értelmében a zárómérleg alapján végelszámolási nyitómérleget készít, amelynek része a hitelezõkkel szemben fennálló kötelezettségek részletezése.
(5) A gazdálkodó szervezet a végelszámolás idõszaka alatt is köteles megfelelni a 4. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek. A végelszámoló jogosult a számviteli törvény 161. § -a alapján készített számlarendet írásban módosítani.
15. §
(1) A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor a számviteli elszámolások, nyilvántartások alapján az egyes üzleti évekrõl külön-külön beszámolót, az utolsó üzleti évrõl - a végelszámolás befejezésének napjával, mint mérlegfordulónappal - készült beszámolóban kimutatott eredmény felosztása után végelszámolási zárómérleget, zárójelentést, vagyonfelosztási javaslatot, valamint záró adóbevallást készít, gondoskodik a gazdálkodó szervezet számviteli bizonylatainak a számviteli törvény 169. §-ában meghatározott módon és ideig történõ megõrzésérõl. A végelszámolási zárómérleget - a számviteli törvény 155. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak esetén - könyvvizsgálóval felül kell vizsgáltatni.
(2) A végelszámolás ideje alatti üzleti év(ek) – (1) bekezdés szerint megállapított – évenkénti mérleg szerinti eredményét az eredménytartalékba kell átvezetni.
(3) A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 100. § -a szerint egyszerûsített módon lefolytatott végelszámolás esetén is a 14. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a végelszámolás befejezésekor csak egy üzleti évrõl kell a beszámolót az (1) bekezdés szerint elkészíteni.
16. §
Abban az esetben, ha a Cstv. 72. §-a (2) bekezdésében meghatározottak miatt felszámolási eljárás lefolytatására kerül sor, a végelszámoló a végelszámolást a 15. §-ban foglaltak szerint köteles lezárni. A felszámolás számviteli feladatait a 3-12. §-okban elõírtak szerint kell elvégezni.
17. §
Ha a gazdálkodó szervezet a Cstv. 77. §-a alapján a végelszámolás megszüntetésérõl és a mûködés továbbfolytatásáról dönt, a végelszámoló eleget tesz a 15. §-ban a végelszámolás befejezésére elõírtaknak. A végelszámolási zárómérleg alapján a gazdálkodó szerevezet nyitó mérleget készít, és a könyveit ennek alapján nyitja meg.
Záró rendelkezések
Hatálybalépés
18. §
Ez a rendelet 2001. január 1-jével lép hatályba azzal, hogy a 4. § (5)-(6) bekezdésében, a 8. § (8) bekezdésében foglaltakat a rendelet hatályba lépését követõen kezdõdõ felszámolásnál, a 14. § (3) bekezdésében, a 15. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a rendelet hatályba lépését követõen kezdõdõ végelszámolásnál kell alkalmazni. A rendelet hatályba lépésével egyidejûleg a 114/1997. (VII.1.) Korm. rendelet hatályát veszti.
Átmeneti rendelkezések
19.§
(1) A rendelet hatályba lépésekor folyamatban lévõ végelszámolásnál a rendelet elõírásait a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.
(2) A végelszámolás befejezésekor a végelszámoló a számviteli elszámolások, nyilvántartások alapján a Cstv. 75. §-a (1) bekezdésének és a Tao. tv. 5. §-a (4) bekezdésének megfelelõen az egyes naptári évekre külön-külön számviteli beszámolót, az utolsó évrõl készült beszámolóban kimutatott eredmény felosztása után végelszámolási zárómérleget, zárójelentést, vagyonfelosztási javaslatot, valamint záró adóbevallást készít. A végelszámolási zárómérleget – a számviteli törvény 155. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak esetén – könyvvizsgálóval felül kell vizsgáltatni.
Publikálva: 2004.08.17
237/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet
a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló
224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról
A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 178. § -a (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el:
1. § A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) A Tv. szerinti egyéb szervezetek közül az egyházi jogi személy, valamint a befektetési alap, az egyéb alapok, a tõzsde, az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztár, a közraktár, a kockázati tõketársaság, a kockázati tõkealap ,továbbá a biztosító egyesület beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól külön kormányrendeletek rendelkeznek.”
2. § A Korm. rendelet 3. § -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) A viziközmû társulatnak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. elõírásait kell alkalmazni azzal, hogy e rendelet 16. §-ának (8) bekezdését is figyelembe kell vennie.”
3. § A Korm. rendelet 5. § -a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„5. § Az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, az alapszabályában (alapító okiratában) foglaltaknak megfelelõen, a külön jogszabályokban meghatározott alaptevékenységet (tevékenység célja szerinti, közhasznú, alapítványi célú stb.), valamint ha jogszabály lehetõvé teszi, vállalkozási tevékenységet is folytathat.”
4. § (1) A Korm. rendelet 8. § -ának (4) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
„ Kettõs könyvvitelt köteles vezetni továbbá az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá bejelentkezett lakásszövetkezet – figyelembe véve a 16. § (9)-(12) bekezdésben foglaltakat – , valamint minden olyan egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amelynek a 3. § (1)-(3) bekezdése szerint a Tv-ben foglalt elõírásokat kell kötelezõen alkalmaznia, illetve az az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amely saját döntése alapján a Tv. szerinti éves, illetve egyszerûsített éves beszámoló készítését választotta. ”
(2) A Korm. rendelet 8. § -ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(7) Amennyiben az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet év közben jön létre (veszik bírósági, cégbírósági, kamarai nyilvántartásba), úgy a könyvvezetési kötelezettség megállapításánál a 7. §-ban foglaltak figyelembevételével az éves szintre tervezett (ár)bevételi értékeket kell figyelembe vennie.”
5. § A Korm. rendelet 9. § -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) Az egyéb szervezetnek, közhasznú egyéb szervezetnek a kettõs könyvvitelrõl az egyszeres könyvvitelre történõ áttérésekor – ha egyébként annak feltételei fennállnak –, az áttérés napjával a Tv. szerinti éves, egyszerûsített éves, illetve e rendelet szerinti egyszerûsített éves, közhasznú egyszerûsített éves beszámoló mérlege alapján egyszerûsített mérleget kell készítenie a Tv. 163/A. §-a (2)-(4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. Az eredménykimutatást nem kell az egyszeres könyvvitelre vonatkozó elõírásoknak megfelelõen átalakítani.”
6. § A Korm. rendelet 10. § -a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„ 10. § Az e rendelet szerinti mérleg elkészítésénél a Tv. vonatkozó elõírásait a 11-14. § -okban foglalt sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni. A pénzügyi instrumentumok meghatározott körére vonatkozóan a Tv. szerinti valós értéken történõ értékelés szabályait e rendelet hatálya alá tartozó egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet akkor alkalmazhatja, ha beszámolóját a Tv. elõírásai szerint állítja össze. ”
7. § A Korm. rendelet 11. § -ának (3) bekezdése utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:
„ A tárgyévi eredményt alaptevékenység [ezen belül beruházási (építési), felújítási, fenntartási], valamint vállalkozási tevékenység bontásban kell a tõkeváltozás tételbe átvezetni, és a késõbbiekben ennek megfelelõen külön-külön nyilvántartani. ”
8. § A Korm. rendelet 15. § -ának (4) bekezdése a következõkkel egészül ki:
„ A továbbutalási céllal kapott, bevételként elszámolt támogatás összegét az alaptevékenységhez, illetve a vállalkozási tevékenységhez egyaránt felmerült költségek megosztásánál, valamint a könyvvezetési rendszerek közötti áttérést meghatározó (ár)bevételnél figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet vállalkozási tevékenységet is folytat, akkor a kamat- és hozambevételek, valamint a kapcsolódó (bank)költségek megosztásához az alaptevékenység, valamint a vállalkozási tevékenység (ár)bevételének az összes bevételen belüli arányát e megosztandó kamat és hozam nélkül kell számításba venni. ”
9. § A Korm. rendelet 16. § -ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § a következõ (6)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a kapott alapítói, központi költségvetési, helyi önkormányzati és egyéb támogatásokat, az érdekeltségi hozzájárulást – ha jogszabály másként nem rendelkezik – bevételként számolja el.
(6) Az egyéb szervezetnél, közhasznú egyéb szervezetnél a továbbutalási céllal kapott támogatást kettõs könyvvitel vezetése esetén egyéb bevételként, egyszeres könyvvitel vezetése esetén pénzügyileg rendezett bevételként kell kimutatni. Az így kapott támogatás továbbutalt, átadott összegét – a könyvvezetés módjától függõen – egyéb ráfordításként vagy ráfordításként érvényesíthetõ kiadásként kell elszámolni. E támogatások továbbutalása, átadása nem minõsül a Tv. szerinti költségek ellentételezésére, illetve fejlesztési célra adott támogatásnak, továbbá véglegesen átadott pénzeszköznek.
(7) A (6) bekezdés szerinti, továbbutalási céllal kapott támogatásnak minõsül az olyan támogatás, amelyet az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet az alapítójától, illetve más szervezettõl, pályázati vagy egyéb más úton kap, és azt továbbutalja, illetve átadja olyan szervezet részére, amely a támogatás célja szerinti feladatot közvetlenül megvalósítja, és az így támogatott szervezet az egyéb szervezettõl, közhasznú egyéb szervezettõl kapott eszközöket (pénzeszközöket, illetve egyéb eszközöket) bevételként mutatja ki. Az egyéb szervezetnél, közhasznú egyéb szervezetnél a (közhasznú) eredménylevezetésben, illetve a (közhasznú) eredménykimutatásban az ilyen tételeket elkülönítetten (továbbutalási céllal kapott támogatás, illetve továbbutalt támogatás) be kell bemutatni. Az adott üzleti évben továbbutalási célú bevételként elszámolt, de még tovább nem utalt összeget a kettõs könyvvitelt vezetõknél idõbelileg el kell határolni, egyszeres könyvvitelt vezetõknél kötelezettségként kell kimutatni.
(8) Az érdekeltségi hozzájárulást csak a pénzügyi teljesítés idõpontjában lehet bevételként elszámolni. Az érdekeltségi hozzájárulásként részletekben történõ utalást elõlegként kell kezelni mindaddig, amíg a viziközmû társulat az általános forgalmi adóról szóló törvény elõírásai, valamint a közgyûlési határozatban foglaltak szerint számlát nem állíthat ki. Ez esetben a számla kiállításával egyidejûleg lehet az érdekeltségi hozzájárulást a társulat könyveiben bevételként elszámolni. Ezt követõen a Tv. elõírásai szerint kell eljárni, azaz az üzleti évben fel nem használt, beruházási célra kapott érdekeltségi hozzájárulást a passzív idõbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni. Amennyiben a viziközmû beruházást nem a társulat valósítja meg, az érdekeltségi hozzájárulásból történõ pénzeszköz átadását ráfordításként kell elszámolni.
(9) A lakásszövetkezetnél annak függvényében másként [e rendelet (10)-(12) bekezdése szerint] kell eljárni akkor, ha a tag, a nem tag tulajdonos a közös tulajdon, a lakásszövetkezeti tulajdon kezelésére, illetve a saját közüzemi fogyasztása után a részére továbbhárított szolgáltatás finanszírozására utal át, teljesít befizetést.
(10) Amennyiben a lakásszövetkezet közösen használt, közösen üzemeltetett, karbantartott eszközei a tagok közös tulajdonában vannak, úgy a tagnál, a nem tag tulajdonosnál a közös üzemeltetés címén az eredmény terhére (a pénzügyi mûveletek ráfordításai között) elszámolt költség hozzájárulást a lakásszövetkezetnél az alaptevékenység bevételeként kell elszámolni.
(11) Ha a lakásszövetkezet - mint önálló jogi személy - tulajdonában vannak a közösen használt eszközök, akkor a tagok, a nem tag tulajdonosok a közösen használt eszközök (épületrészek) használatáért használati (bérleti) díjat fizetnek, amelyet a lakásszövetkezet alaptevékenysége bevételeként számol el. Ha a lakásszövetkezet tulajdonában lévõ, közösen használt eszközök felújításáért külön hozzájárulást kell fizetni, akkor azt a lakásszövetkezetnél végleges pénzeszköz átvételként kell elszámolni (a fel nem használt összegeket kettõs könyvvitelt vezetõknél a passzív idõbeli elhatárolások között halasztott bevételként, egyszeres könyvvitelt vezetõknél kötelezettségként kell kimutatni).
(12) A tag, a nem tag tulajdonos saját közüzemi fogyasztásáért kapott ellenértéket továbbhárított szolgáltatásként az alaptevékenység bevételei között kell elszámolni. ”
10. § A Korm. rendelet 17. § -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) A lakásszövetkezetnek a bevételeit és ráfordításait (költségeit), kiadásait az általános elõírásokon túlmenõen alaptevékenység [ezen belül beruházási (építési), felújítási, fenntartási], valamint vállalkozási tevékenység szerinti csoportosításban is nyilván kell tartani.”
(2) A Korm. rendelet 17. § -a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a (3)-(7) bekezdésben foglaltakon túlmenõen oly módon köteles nyilvántartási rendszerét kialakítani (részletezni) – függetlenül a könyvvezetés módjától –, hogy abból a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenõrzésének bõvítésével összefüggõ külön jogszabályokban meghatározott adatokkal, a továbbutalási céllal kapott támogatásokkal, valamint az Európai Uniós forrásokból származó összegekkel kapcsolatos információk is rendelkezésre álljanak.”
11. § (1) A Korm. rendelet 20. § -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) A cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, függetlenül az általa alkalmazott könyvvezetés módjától, köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját – kötelezõ könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérlegfordulónapját követõ 150 napon belül a cégbíróságnál letétbe helyezni, ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.”
(2) A Korm. rendelet 20. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (4)-(6) bekezdés számozása (5)-(7) bekezdésre változik:
„(4) A cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének – a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény vonatkozó elõírásainak figyelembevételével – elektronikus úton is eleget tehet. Amennyiben az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének elektronikus formában tesz eleget és a beszámolót elektronikus úton az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatához megküldi, egyidejûleg teljesíti mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezettségét.”
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
12. § (1) Ez a rendelet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2004. január 1-jével lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit elõször a 2004. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra kell alkalmazni.
(2) E rendelet elõírásait a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – saját döntés alapján – az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a 2003. évi üzleti évrõl készített beszámolóra is alkalmazhatja.
(3) E rendelet 11. § -ának (2) bekezdése 2005. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezését elõször a 2005. évi üzleti évrõl készített beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének teljesítése során lehet alkalmazni.
Átmeneti rendelkezések
13. § Annak az ügyvédi irodának, szabadalmi ügyvivõ irodának, valamint végrehajtói irodának, amely nem jelentkezett be az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá, a beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. elõírásait kell alkalmaznia azzal, hogy a 2004. évi üzleti évrõl készített beszámolójánál még alkalmazhatja az egyszeres könyvvitelt és készíthet egyszerûsített beszámolót, amennyiben az üzleti évet megelõzõen éves összes (ár)bevétele két egymást követõ évben évenként az 50 millió Ft-ot nem haladta meg.
Hatályon kívül helyezés
14. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Korm. rendelet 6. § (11) bekezdése.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Korm. rendelet 3. számú mellékletének Tájékoztató adatok táblázata E. sorában és 6. számú mellékletének Tájékoztató adatok táblázata B. sorában az „ ebbõl: az e rendelet 16. § (5) bekezdése szerint kötelezettségként elszámolt és továbbutalt, illetve átadott támogatás ” szövegrész.
Módosuló jogszabályok
15. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az egyházi jogi személyek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 1. § -ának (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
„ A Tv. szerinti – a pénzügyi instrumentumok meghatározott körére vonatkozó – valós értéken történõ értékelés szabályait az egyházi jogi személy nem alkalmazhatja. ”
(2) Az egyházi jogi személyek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 7. § -a (8) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:
„Az egyházi jogi személynél a továbbutalási céllal kapott támogatást kettõs könyvvitel vezetése esetén egyéb bevételként, egyszeres könyvvitel vezetése esetén pénzügyileg rendezett bevételként kell kimutatni. Az így kapott támogatás továbbutalt, átadott összegét – a könyvvezetés módjától függõen – egyéb ráfordításként vagy ráfordításként érvényesíthetõ kiadásként kell elszámolni. E támogatások továbbutalása, átadása nem minõsül a Tv. szerinti költségek ellentételezésére, illetve fejlesztési célra adott támogatásnak, továbbá véglegesen átadott pénzeszköznek.”
(3) Az egyházi jogi személyek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 7. § -a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A (8) bekezdés szerint elszámolt továbbutalási céllal kapott támogatásnak minõsül az olyan támogatás, amelyet az egyházi jogi személy támogatásként, adományként vagy egyéb más úton kap, és azt továbbutalja, illetve átadja olyan szervezet részére, amely a cél szerinti feladatot közvetlenül megvalósítja, és az így támogatott szervezet az egyházi jogi személytõl kapott eszközöket (pénzeszközöket, illetve egyéb eszközöket) bevételként mutatja ki. Az egyházi jogi személynél az eredménylevezetésben, illetve az eredménykimutatásban az ilyen tételeket elkülönítetten (továbbutalási céllal kapott támogatás, illetve továbbutalt támogatás) be kell bemutatni. Az adott üzleti évben továbbutalási célú bevételként elszámolt, de még tovább nem utalt összeget a kettõs könyvvitelt vezetõknél idõbelileg el kell határolni, egyszeres könyvvitelt vezetõknél kötelezettségként kell kimutatni.”
16. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a felszámolás és a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 19. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
„ (3) A 2003. december 31-én felszámolás, illetve végelszámolás alatt lévõ egyszeres könyvvitelt vezetõ gazdálkodó szervezetnél a felszámolás, illetve a végelszámolás befejezéséig az egyszeres könyvvitelre vonatkozó elõírások tovább alkalmazhatók. ”
(2) A felszámolás és a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. §-a (3) bekezdésében a „[Tao.tv. 5. §-ának (4) bekezdése]”, 14. §-a (3) bekezdésében „a Tao.tv. 5. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint”, 19. §-a (2) bekezdésében „és a Tao.tv. 5. §-a (4) bekezdésének” szövegrész 2004. január 1-jével hatályát veszti.
17. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 219/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„ 3. § Az ÁPV Rt. értékesítési nettó árbevételként mutatja ki a hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos feladatok ellátásáért, a saját mûködés költségeire a Prt. 23. § -a (1) bekezdésének h) pontja alapján a hozzárendelt vagyonból befolyó bevételekbõl kapott összeget. ”